Veszprém szomszédai > VESZPRÉM témakörű hasznos információk ITT

A több mint 18 ezer lakosú város, a róla elnevezett medence közepén, ősi közlekedési utak csomópontjában, a síkságból kiemelkedő alacsony hátságon fekszik.

Városbemutató, önkormányzat, idegenforgalom, rendezvények

Az őskortól a honfoglalásig szinte minden kor emberének keze nyomát megőrizték az itt előkerült leletek. Csiszolt kőeszközök, késő bronzkori tárgyak, római kori épületmaradványok kápráztatták el a szakembereket. A település neve a Heren személynévből ered. Az első feljegyzések 1358-ból valók, majd 1373-ban Herind, 1531-ben Bakon Herend, 1631-ben Puszta Herend alakban szóltak róla. A középkorban több kisebb falu létezett itt egymás mellett (Szentistván, Németi, Horhi, Himháza, Herend), melyet királyi népek laktak.

Almáditól Badacsonyig terül el Balaton északi részén az a szemgyönyörködtető, lelket emelő partszakasz, amit "Balatoni Riviérának" nevezünk. Mediterrán klíma, fénygazdag tavaszi, nyári, őszi napok, szőlőt érlelő lankák, gyümölcsöskertek, partokra néző dombhátak, íme, ezek vidékünk jellemzői. Pannon derű, történelmi hangulat lengi be a tájat.Fejlett mezőgazdaság, gazdag fürdőkultúra formálta mai képére a vidéket. Fő csábító ereje a mindinkább kiteljesedő idegenforgalom.

Budapesttől 90 km-e, két patinás megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton van városunk, a Bakony lábainál, a Balatontól alig 30 km-re.

Gyulafirátót Veszprémtől északkeletre, a Bakony déli lejtőjén fekvő, Árpád-korig visszanyúló történelmi múlttal rendelkező település. A fölötte magasló Papod, Kávás, Ámos erdő borította csúcsairól elláthatunk a Balatonig.

Nemesvámos létét a Bakony, Veszprém és a Balaton közelsége határozza meg. Az ősidőktől lakott település a "via Magna", a Rómába vezető hadiút (ma Veszprém-Tapolca) mellett található, 12 km-re a Balatontól. A 12-13 században Vámos falu királynéi birtok volt, ahol a szolgákból szabadok, majd nemesek lettek.